2014-ben, a Magyar Építészet Évében, a Pázmányos Építészettörténészek Klubja sétákkal emlékezik meg Ybl Miklós és Lechner Ödön munkásságáról. A séták listája elérhető a http://epklub.blogspot.hu/ címen és minden más gyakorlati tudnivaló is megtalálható ott.
A barátok, ismerősök már többször megkérdezték, hogy hogyan akadok ezeknek a programoknak a nyomára. Ha spirituálisan közelíteném meg, akkor bizti azt mondanám, hogy véletlenek nincsenek, azt vonzom be, ami érdekel és a sors csak elém veti a titkos kívánságaim beteljesítésének lehetőségét, nekem csak meg kell ragadnom az alkalmat és élnem vele. Ez is egy magyarázat. Vagy lehet, hogy van benne egy kis tudatosság is, ti. keresem a lehetőségeket, s aki keres, az talál. Lehet, hogy sokat kell várni bizonyos dolgokra, lehet, hogy bizonyosak meg sohasem jönnek el, nemt'om, de ami jön, azzal igyekszem élni.
Mindenesetre, erről a sorozatról úgy szereztem tudomást, hogy az az ismerős lány, akit már említettem a de la Motte-Beer palota kapcsán, meghívott, hogy kedveljem ezeknek a sétáknak az fb oldalát (https://www.facebook.com/pages/Ybl-%C3%A9s-Lechner-nyom%C3%A1ban-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szeti-s%C3%A9t%C3%A1k/647793511958396?fref=ts), innentől pedig már egyenes volt az út, hogy részt is vegyek egynémelyiken.
Az első séta Ybl Miklós életének egyik első nagy munkáját mutatta be, a Szeplőtelenül Fogantatott Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt fóti római kat. templomot. Ez rögtön egy érdekes momentuma a templomnak, ugyanis a római kat. egyház csak nem sokkal a templom felépítését megelőzően hirdette ki a Szeplőtelen fogantatás dogmáját (1854), és ez az egyik első templom, melyet a Boldogságos Szűz tiszteletére szenteltek fel 1855-ben.
Ybl Miklós ekkoriban még pályája elején járt, a Batthyány család ikervári kastélyában (Vas megye) találkozott gróf Károlyi Istvánnal, aki felkérte, hogy a hívek számára tervezzen a meglévő kis templom helyett egy másikat, egy nagyobbat. A falu korábbi birtokosa, gróf Fekete György építtetett már egy katolikus templomot az 1700-as évek vége felé, de a plébánia ekkor még a dunakeszi, illetve a mogyoródi plébániák leányegyháza volt csak.
A mélyen vallásos Károlyi Istvánt (1797-1881) elég sok tragédia érte. Korán meghalt első felesége, gróf Dillon Georgina, második felesége, gróf Esterházy Franciska, majd 18 éves korában leánya is, Károlyi Erzsébet. Az ő emlékükre is készült a templom, mely a család egyik temetkezési helye is egyben.
A barátok, ismerősök már többször megkérdezték, hogy hogyan akadok ezeknek a programoknak a nyomára. Ha spirituálisan közelíteném meg, akkor bizti azt mondanám, hogy véletlenek nincsenek, azt vonzom be, ami érdekel és a sors csak elém veti a titkos kívánságaim beteljesítésének lehetőségét, nekem csak meg kell ragadnom az alkalmat és élnem vele. Ez is egy magyarázat. Vagy lehet, hogy van benne egy kis tudatosság is, ti. keresem a lehetőségeket, s aki keres, az talál. Lehet, hogy sokat kell várni bizonyos dolgokra, lehet, hogy bizonyosak meg sohasem jönnek el, nemt'om, de ami jön, azzal igyekszem élni.
Mindenesetre, erről a sorozatról úgy szereztem tudomást, hogy az az ismerős lány, akit már említettem a de la Motte-Beer palota kapcsán, meghívott, hogy kedveljem ezeknek a sétáknak az fb oldalát (https://www.facebook.com/pages/Ybl-%C3%A9s-Lechner-nyom%C3%A1ban-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szeti-s%C3%A9t%C3%A1k/647793511958396?fref=ts), innentől pedig már egyenes volt az út, hogy részt is vegyek egynémelyiken.
Az első séta Ybl Miklós életének egyik első nagy munkáját mutatta be, a Szeplőtelenül Fogantatott Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt fóti római kat. templomot. Ez rögtön egy érdekes momentuma a templomnak, ugyanis a római kat. egyház csak nem sokkal a templom felépítését megelőzően hirdette ki a Szeplőtelen fogantatás dogmáját (1854), és ez az egyik első templom, melyet a Boldogságos Szűz tiszteletére szenteltek fel 1855-ben.
Ybl Miklós ekkoriban még pályája elején járt, a Batthyány család ikervári kastélyában (Vas megye) találkozott gróf Károlyi Istvánnal, aki felkérte, hogy a hívek számára tervezzen a meglévő kis templom helyett egy másikat, egy nagyobbat. A falu korábbi birtokosa, gróf Fekete György építtetett már egy katolikus templomot az 1700-as évek vége felé, de a plébánia ekkor még a dunakeszi, illetve a mogyoródi plébániák leányegyháza volt csak.
 |
| A korábbi templom makettje |
A templom építése 1845-ben indult, azonban több nehézség is felmerült az építkezés során. Először az alapok kiásásakor a feltörő források elapasztására kellett módot találni, majd az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatt (huszárezredet szervezett a saját költségén) Károlyi Istvánt is elfogták és bebörtönözték. A család kiváltotta a fogságból, így gyakorlatilag megmenekült attól, hogy a 14. aradi vértanú legyen. Miután birtokára visszatérhetett, 1851-től folytatódott az építkezés, mely 1848-tól szünetelt. Az épület 1854-ben, a berendezés 1855-re készült el.
Fóti látkép a plébániatemplommal
(képeslap, forrás: Zempléni Múzeum Szerencs, Magyar települések 1945 utáni képeslapjai, a séta fb oldaláról),
(képeslap, forrás: Zempléni Múzeum Szerencs, Magyar települések 1945 utáni képeslapjai, a séta fb oldaláról),
A kép érdekessége - legalábbis a számomra -, hogy a templom mögötti terület, a templom közvetlen környéke ekkor még jószerével beépítetlen, ma pedig teljesen beépített, házak, utcák mindenhol. Az építész a templomot egy pár méteres dombra helyezte, tőle jobbra és balra láthatóak a plébánia és a zárda épületei (a zárda már nem működik, nem tudom, most milyen célra használják - ha tudom, megkérdezem valakitől majd). A templom mögött 14 stáció került kialakításra, melyek U alakban vezetik körbe a látogatót, a középső, füves részen romok láthatók, de sajnos nincs kiírva, hogy minek a romjai - és elfelejtettem megkérdezni is.
A látvány a Fáy-présházból (ahová a séta után betértünk ebédelni B-vel, akivel a sétát abszolváltuk.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése