"...Így utazom, és múlt időben mesélem el magam: gondoltam, voltam, éreztem..."
(Fenyvesi Orsolya: Határátlépések)
 |
| Hallstatt |
Utolsó napunkon ismét kisebb helységekbe látogatunk, először Hallstattba, majd Steyrbe, végül Christkindlweltbe.
Hallstatt hideg nedvességet lehel felénk, ahogy megállunk a busszal a parkolóban, amint azonban elkezdünk sétálni, mintha csökkenne valamelyest a hidegérzet. Ez az a hely, ahol rengeteg a kínai turista, aminek oka az, hogy sokan meg akarják nézni az eredeti Hallstatt-ot. A másolattal úgy tűnik, néhányuk nem éri be, ugyanis valahol Kínában van a városnak egy koppintása... Mondjuk, ezt már a Hősök terével kapcsolatban is hallottam, beteges... mintha nem lenne nekik elég saját épületük, terük, szépségeik, amikre büszkék lehetnének...
 |
| Hallstatt - a jól fizető turistának mindent... |
Na, mindegy, szerencsére még korán van, alszik a horda, vagy nem tudom, mindenesetre csak egy-két szájmaszkos ember mászkál az utcán (mitől félnek? hogy ők elkapnak valamit tőlünk, vagy minket védenek saját maguktól? Vagy oké, hogy egy nagyváros szennyezett levegőjét nem szeretnék beszívni, de könyörgöm, ez itt egy kristálytiszta tó melletti tiszta ájerű hegyi falu... nem értem...).
Végigbandukolunk az egyutcáson, fellépcsőzünk a templomba, a csontházba nem tudunk bemenni, a rapszodikusan jelenlévő néni most nincs jelen, nem mintha annyira szomorú lennék emiatt, elég bizarr hely lehet.
 |
| Hallstatt |
Iszunk egy kávét, lassan el is telik a szabadidőnk, séta vissza a buszhoz, irány Steyr. A díszlet itt mindenesetre elég jó, még így télvíz idején is, ez is nyáron visszatérős hely lehetne akár...
 |
| Hallstatt |
Steyr, avagy az 'osztrák Birmingham' arról emlékezetes elsőként, hogy a public toilet egykalickás; a többiek befonták a hajukat, mire mindannyian végzünk, köszönjük Steyr városa, aki nem gondolsz arra, hogy ide többbusznyi nők jönnek ám többségében...
 |
| Steyr |
 |
| Steyr |
Az ipari város történelmi belvárosában eldzsalunk a kovácsok mellett, itt most ők adják az attrakciót, mellettük már lassan kinyitnak a vásárosok is persze, kora délután van. Elzarándoklunk a két folyó (Enns és Steyr) összefolyásáig, de aztán megint csak győz a meleg és kávé iránti vágyunk, úgyhogy lehuppanunk egy kávézó-sütizőben és csak élvezzük, hogy ülünk, hogy meleg van, hogy nem kell sorban állni (annyit) a budira várva...
 |
| Steyr |
Steyrnek börtöne is van, ezt onnan tudjuk, hogy eltévedünk és mellette megyünk el a tévedés során, de aztán rátalálunk a jó útra, viszont ismét csak egy elhagyható-lett-volna-felőlem program, mert Christkindlwelt ködbe burkolózik előttünk, az itt lévő karácsonyi postahivatal léte pedig annyira nem interreszál. A templom persze szép, bár engem mindig zavar egy kicsit tudatilag, ha túl sok az arany...
 |
| Christkindlwelt |
Ezek után már nincs más hátra, mint az előre, olyan éjjel fél 11 magasságában már kászálódunk is le a buszról, helló Budapest. A Mosoni pihenőt jó ötlet volt kihagyni, még az osztrák határ előtt megállni és lézengeni a majdnem teljesen üres pihenőben jólesett, köszönjük. Az út maga szép volt, jó volt, de egy nyáron valamikor talán majd még jobb lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése